a múlt sodrásában …
„Nagymamámtól már gyerekként megtanultam,
az igazán finom húsleves titka nem a húsban van,
hanem ebben az apró, pördített tésztában.”
Az aranyló húsleves lelke a türelem, a rengeteg zöldség, a háztáji hús, a feketebors és természetesen a kézzel sodort csigatészta. Ez egy olyan örökség, melyet dédanyáink hagytak ránk, és ezzel vált többé, mint egy konyhai munka: összetartás, hagyományőrzés, gondoskodás.
Van valami varázslatos abban, hogy ahány ház, annyiféle szokás van a húsleves főzésére, ám a levesbetét kapcsán a legnépszerűbb választás mai napig mindenhol a csigatészta. Belegondoltál már, honnan eredhet, miként változott elkészítésének technikája az idők során?
Csigatészta Kalauz sorozatom első részében bemutatom, honnan indult az Izsáki Házitészta Kft, a későbbiekben pedig körbevezetlek, hogyan zajlik manapság a munka az üzemben. A múlt, a jelen és a jövő szorosan összekapcsolódik, pont úgy, ahogy a hagyományok a modern technológiával.
„Annak idején egy pincében kezdtük, ma már két telephelyen négy üzemrészben száz munkatársunkkal dolgozunk együtt – így emlékszik vissza Juhász Sándorné Ica, az Izsáki Házitészta Kft. ügyvezető igazgatója, aki férjével – cégvezető társával -, Juhász Sándorral együtt építette fel Magyarország talán egyik legkorszerűbb tésztagyártó vállalkozását. A kezdetekkor naponta 300 kilónyi terméket gyártottak, ma 15-20 ezernyi tésztát csomagolnak. Izsákon hetven, míg Kunszálláson harminc embernek biztosítanak megélhetési lehetőséget, illetve rajtuk kívül még 12 területi képviselőnek is. Üzemeik a kor követelményeinek megfelelőek: az Európai Unióban is elfogadott technológiával, gépsorokkal gyártják termékeiket. A szülőkkel két gyermekük, Szilvia és Zsolt, illetve vejük, Tibor és menyük, Erika is az Izsáki Házitészta Kft. oszlopos tagjai.
Szilvia, aki a cég minőségügyi vezetője, azt mondja, hogy a házias ízek olyan tésztaformákban jelennek meg, melyeket már dédanyáink is készítettek a családok nagy örömére. A magas minőségű gyártási technológiának, illetve a lelkiismeretes dolgozói kollektívának is köszönhető a termékek népszerűsége.” (forrás: Bács-Kiskun Megyei Népújság 2011 év 09 havi szám)
(forrás: Petőfi Népe 2009 október 1. kiadvány 2. oldal)
(forrás: Konzervújság 2018 évi kiadás)
Szerénységét, kitartását és a házias ízek iránti elkötelezettségét a kunszállási tanyavilágból hozta magával Juhász Sándorné Cseri Ilona, a cég vezetője – ezzel a bevezetővel indul a „Szabad Föld – A vidék családi hetilapja” 2011. április 8-án megjelent „Házunk tája” cikk. Ica mama, ahogy manapság mindenki hívja, már kislányként elleste a titkot, mely lényegében a jó minőségű lisztben és tojásban rejlik. Napjainkban az alapanyagok beltartama sokat változott, végül a nagyüzemi gyártáshoz megfelelő minőséget a kunszállási Júlia malom, illetve a kerekegyházi tojások biztosítják. Nosztalgiával gondol vissza azokra az időkre, mikor még kézzel pödörték a csigatésztát, hisz mára ezt a szerepet átvették a modern automata gépek, profin összehangolt gyártósorok. A minőség rendkívül fontos, nem szabad takarékoskodni az alapanyaggal, mert azt észreveszi a fogyasztó – hisz mennyivel fakóbb lesz a tészta, ha akárcsak egy tojással is kevesebb kerül bele!
A minőség az elsődleges szempont. Én a nevemet adom ahhoz a termékhez, melyet a vásárló leemel a polcról – hangsúlyozza a cégvezető asszony Világgazdaság 2013/05 havi számához tett nyilatkozatában is. A levesbe való cérnametélttől a csuszatésztán át a lúdgégéig igen széles a választék, amelyeket a hagyományos receptek alapján készítenek napjainkban is az üzemben.
Alföldön talán az egyik legnépszerűbb levestésztafajta a lúdgége, melyet szintén a régi forma szerint készítenek. Sokan valószínűleg, mint csigatészta ismerik, valójában sokkal több annál:
a lúdgége általában nagyobb és hosszabb, végei egyenesek és nyitottak – emlékeztetve a szárnyasok gégéjére. Nyolc tojásból készül, valódi minőséget jelent, így tökéletes választás a családi ünnepek gyöngyözve főtt tyúkhúslevese mellé. A klasszikus csigatésztát azonban átlósan pödrik fel a rombusz alakú tésztadarabból, így végei hegyesek lesznek. Préselt, sodort, csiga, lúdgége – együttesen „lakodalmas csigatészta” néven hallható leggyakrabban az alföldi térségben, hisz a régi időkben elkészítése fontos része volt a menyegzői előkészületeknek. Hagyományosan csütörtökön ült össze a rokonság és szomszédság, a nők egy része a tésztát gyúrta, darabolta, az igazán időigényes munka viszont az apró kockákra vágott tészta pödrése volt, melyhez eredetileg egy különleges, bordázott fa eszközt használtak, és ezen az elven gyártják a gépek is a tésztákat!
Hogy miként néz ki mindez manapság a gyártósoron, Márkanagykövet társam, Nóri mutatja be nektek – a videói megtekinthetőek Instagramon és TikTokon is, kövessétek finom receptjeit!
Kövessétek oldalam figyelemmel, hamarosan érkezik weboldalamra a második rész is,
ahol az üzemi munkát mutatom be részletesen, hogyan zajlik a termelés Izsákon!
A finom húsleveshez választhatod bármelyik fajtát, az Izsáki Házitészta Kft kínálatából mindegyiket beszerezheted az alábbi üzletek polcairól: Tesco, Auchan, InterSpar, PlusMarket, Chicken Food Kft, vagy rendeld őket nagy mennyiségben házhoz az izsakiteszta.hu webshopról!
